free hit counter
Ez a honlap nem az Országos Meteorológia Szolgálat honlapja és semmilyen módon nem hozható vele kapcsolatba!

Az Országos Meteorológiai Szolgálat hivatallos weboldala a www.met.hu címen érhető el.

Az alábbiakban néhány más időjárás előrejelzéssel kapcsolatos magyar és nemzetközi honlap linkjét is megtalálja.

Utazás portál

utazás
Utazás - Nyaralás

Görögország

görögország zászló
Görögország
mediterranean cruises
Mediterranean Cruises - Mediterrán hajóutak
travel europe
Travel Europe

Időjárás előrejelzés

Köpönyeg.hu
Idojaras.hu
Idokep.hu
EUmet.hu

Meteorológia

Met.hu
Amsz.hu
Metnet.hu
Origo Időjárás

Weather forecast

Weather.com
BBC Weather
Yahoo Weather
Wunderground.com

Síelés



Sielés portál
 

Időjárás-előrejelzés

Az időjárás-előrejelzés a tudomány és technológia eszközeinek felhasználása arra, hogy megjósoljuk, hogyan alakul az atmoszféra egy adott helyen.

Az időjárás-előrejelzés évezredek óta izgatja az emberek fantáziáját. I. e. 650-ben a babilóniaiak már éltek az időjárás-előrejelzés módszereivel, a felhők állását használták erre a célra. I. e. 340 körül Arisztotelész ehhez kapcsolódó sémákat írt le a Meteorológia c. művében. Később Theophrastus írt egy könyvet, melynek témája az időjárás-előrejelzés volt, a Jelek Könyve címmel. A kínai időjárás-előrejelzés is egészen i. e. 300-ig vezethető vissza. Ugyanebben az időben indiai asztrológusok fejlesztettek ki időjárás-előrejelzés céljára különféle módszereket. Időszámításunk után 904-ben Wahshiyya Nabateus Mezőgazdaság c. művében tárgyalja az időjárás-előrejelzés lehetőségeit, az asztrológiát és a szélmozgást alapul véve.

Az ókori időjárás-előrejelzés általában megfigyelt sémákra alapozott. Például ha naplementekor a nap erősen vörös volt, akkor másnapra kellemes időt jósoltak. Ez a tapasztalat generációról generációra öröklődött, függetlenül attól, hogy a legtöbb ilyen állításnak semmi alapja nem volt.

A 15. században Leonardo Da Vinci feltalálta a hygrométert, amely az atmoszféra nedvességtartalmát méri. 1643-ban Torricelli létrehozta az első barométert, hogy azzal mérje a légnyomást. Ezeket a műszereket a 18. században a francia Jean André Deluc tökéletesítette. 1686-ban az angol csillagász, Edmond Halley egy szélatlaszt hozott létre, melyben bemutatta a normál szeleket, a passzátszeleket és a monszunokat.

Az időjárás-előrejelzés terén új korszak kezdődött, amikor felfedezték az elektromos távírót 1835-ben. Azelőtt lehetetlen volt az időjárással kapcsolatos információkat gyorsabban eljuttatni valahová, mint a gőzmozdony sebessége. 1840-től már gyakorlattá vált, hogy a távírót időjárás-előrejelzés céljára is igénybe vegyék, mivel pillanatok alatt továbbítani tudták, hogy egy adott helyen milyen idő van éppen, és ebből lehetett következtetni, hogy például a vihar merrefelé tart.

1863-ban a francia csillagász, Edme Hippolyte Marie-Davy létrehozta az első izobár térképet.

Ezekiel Stone Wiggins, akit úgy ismertek, mint az „Ottawai Prófétát”, írta az Ég Építészete és a Wiggins Vihar Hírnöke című könyveket 1883-ban. Ezek a művek asztronómiai számításokra épültek, és arra a teóriára, hogy a viharok, váratlan dagályok, földrengések és ciklonok a bolygók közötti interakciók következményei, és a látható vagy láthatatlan bolygók elmozdíthatják a Föld gravitációs középpontját. Wiggins elmélete elvesztette hitelességét, amikor 1883. március 9-én a nagy hurrikán- és dagályhullám egyáltalán nem lett olyan szörnyű, ahogy Wiggins megjósolta. Mark Twain humoros esszéket írt Wiggins teóriájáról amerikai és kanadai napilapokban.

A két férfi, akiknek az időjárás-előrejelzés tudományát köszönhetjük, Francis Beaufort és Robert Fritzroy. Mindketten befolyásos emberek voltak brit haditengerészeti és kormányzási körökben, és bár a maguk idejében a sajtó nevetségessé tette őket, munkájuknak később a tudomány hitelt adott, a Királyi Haditengerészet a mai napig ezt használja. A Beaufort-skála egy fokozatrendszer, amelyet Francis Beaufort dolgozott ki a szél erősségének osztályozására. Fritzroy nevéhez fűződik a barométer egy újabb változata. Hogy az információt érthetően le lehessen írni, szükségessé vált, hogy új szavakat vezessenek be, amelyek pontosan leírják a különböző felhőket, és megjelent az első képes felhőatlasz is 1890-ben.

Az időjárás-előrejelzés tudományában nagy előrelépés történt a 20. században. A számokkal történő időjóslást Lewis Fry Richardson vetette fel 1922-ben, és bár számítógépek még nem léteztek, manuális módon elvégezték a szükséges számításokat. Az első számítógépes időjárás-előrejelzés Neumann János matematikus csapatának áldozatos munkája által készült el. 1955-től terjedt csak el ez a módszer, a programozható elektronikus számítógépekkel.

A modern időjárás-előrejelzés olyan eszközöket használ, mint a barométer (légnyomásmérő), hygrométer (nedvességmérő), légballon és radar.

Amerikában az első rádiós időjárás-előrejelzés 1925-ben hangzott el. Edward B. Rideout beszélt Bostonból. Ezt követte az első televíziós időjárás-előrejelzés 1940-ben, amelynél James C. Fiddlert hallhatták a nézők Cincinnatiből. Napjainkban a Weather Channel 24 órában tájékoztatja a nézőket, 1982 óta.

Az éghajlat, eső, hó, köd, felhők és szél mind részei az időjárásnak. Súlyosabb körülmények – mint a tornádók, trópusi viharok, hurrikánok, ciklonok, villámlás – negatívan befolyásolhatják az életünket. Időjárás-előrejelzés szempontjából fontos lehet még az ózonszint, az éghajlatváltozások és a napszél. Az időjárás-előrejelzés azért fontos, mert megmenthet életet és vagyont is. Az időjárás-előrejelzés különösen fontos a mezőgazdaság számára. A magánember általában arra használja ezt az információt, hogy személyes napi programokat tervezzen. Nem kellemes esős időben kültéri programokon részt venni, és az sem mindegy, hogy milyen ruhát viselünk, ha váratlanul hidegre fordul az idő. A klíma a megszokott, átlagos körülményeket tükrözi egy adott helyen, hosszú ideig tartó megfigyelés alapján. Az időjárás-előrejelzés pontossága sohasem garantált, és az időjárás-előrejelzés szolgáltatói nem vállalnak felelősséget azért, ha a jóslatuk nem következik be.